|
Az állam és az egyház közötti kapcsolat Európában |
|
|
|
30/10/2009 (2:35)
„Egyház és állam, 20 évvel a berlini fal leomlása után” – ez a téma állt az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) plenáris ülésének középpontjában, amely október 1-4. között zajlott Párizsban.
Megvitatták a laicitás fogalmát, a vallás és az állam közötti kapcsolat antropológiai és filozófiai alapjait, a vallás és a jog kérdését, valamint a gender ideológiát és a bioetikai problémákat az európai országok törvénykezésében.
A résztvevők megállapították, hogy az állam és az egyház jogi, társadalmi és gazdasági kapcsolatai nagyon eltérőek Európában és sokban függenek az egyes népek hagyományaitól és kultúrájától. Ezért nem létezik egyetlen üdvözítő modell minden egyes ország számára. Ugyanakkor azonban az Európai Unió nem szabályozhatja ezt a kérdést, amely a tagállamok kompetenciaterületéhez tartozik.
A plenáris ülésen elmélyítették az állam laicitásának különböző fajtáit. Továbbá megállapították, hogy az állam nem képes meghatározni az emberi élet értelmét, ahogy azokkal a kérdésekkel sem tud foglalkozni, amelyek a születés előtti és a személy halálát követő fázist érintik.
Erre vonatkozóan Erdő Péter bíboros, a CCEE elnöke hangsúlyozta:
„Mi, vallási közösségek, akik felkínálhatunk egy világképet, közösségi szinten is közvetíthetjük azt. Világkép nélkül, értékek összessége nélkül a jogrendszer sem képes működni. Az alternatíva tehát az anarchia.”
A 37 európai püspöki konferencia ülésének záró nyilatkozatában a főpásztorok emlékeztettek, hogy „Európa építése egy igazán nagy vállalkozás, amelyet érdemes megélni”.
Azzal kapcsolatban, hogy ez hogyan valósítható meg a CCEE elnöke így fogalmazott:
„Először a Szentlélek lép működésbe, utána változnak meg az anyagi körülmények. Elsőként tehát saját szívünk megtérése jön, majd az új missziós tevékenység, mert olyan társadalomban élünk, amelyben sokan egyáltalán nem ismerik az Evangéliumot. Komolyan és örömmel kell tehát betöltenünk keresztény missziónkat.”
|
|
|
