„Minden ember, legyen hívő vagy nem hívő, arra kap meghívást, hogy elismerje az emberi természet szükségleteit, amelyeket a természeti törvény kifejez, és ettől vezérelve alkossa meg a pozitív törvényeket, vagyis azokat, amelyeket a polgári és politikai hatóságok hoznak, hogy szabályozzák az emberi együttélést. Amikor tagadják a természeti törvényt és az abban foglalt felelősséget, akkor drámai módon út nyílik az egyéni szinten erkölcsi relativizmus, a politikai szinten pedig az állam totalitarizmusa felé.” XVI. Benedek folytatta katekézissorozatának Aquinói Szent Tamást bemutató fejezetét, aki kutatásai révén az 1200-as években azon fáradozott, hogy „megragadja a keresztény hit igazságainak értelmességét és koherenciáját az emberi ész segítségével, amelyet a hit megvilágít”. Aquinói gondolkodásában ez a két eszköz – még ha a megismerés eltérő módjain is – „minden igazság egyazon forrásából: az isteni Logoszból” fakad. Így a hit „megőrzi az észt attól, hogy elveszítse bizalmát saját képességeiben, és arra indítja azt, hogy mind tágabb horizontok felé nyíljon meg”. Eközben „az ész a maga eszközeivel” feltárja „a hit alapjait”, „a hasonlóságok alapján” kifejti „a hitigazságokat”, és visszaveri „a hit ellen intézett támadásokat”. Az emberi ész és a keresztény hit közötti alapvető megegyezés visszatükröződik Szent Tamás egy másik fontos alapelvében: „az isteni kegyelem nem megsemmisíti, hanem előfeltételezi és beteljesíti az emberi természetet”. „Ez utóbbi ugyanis még a bűn ellenére sem romlott meg teljesen”, hanem csak „megsebesült és meggyengült”. Ezért is képes vágyakozni a boldogságra, ami minden ember természetes vágya – zárta katekézisét a pápa.

„Minden ember, legyen hívő vagy nem hívő, arra kap meghívást, hogy elismerje az emberi természet szükségleteit, amelyeket a természeti törvény kifejez, és ettől vezérelve alkossa meg...leggi tutto