70 kutató, professzor, katolikus püspök és muzulmán képviselő az egész világról június 21-én a libanoni Bejrútban gyűlt össze, hogy a következő témáról elmélkedjen: „A nevelés a hit és a kultúra között. A keresztény és muzulmán tapasztalat összevetése”. Az Oasis alapítvány tudományos bizottságának éves üléséről van szó, amelyet 2004-ben Angelo Scola bíboros, velencei pátriárka hozott létre azzal a céllal, hogy mozdítsa elő a párbeszédet, valamint a keresztények és muzulmánok közötti kölcsönös megismerést, hangsúlyt fektetve az iszlámon belüli különbözőségekre. Meghatározó fontosságú találkozó ez, ha az októberben a Vatikánban megrendezésre kerülő közel-keleti szinódusra gondolunk. Az előadók között volt a velencei pátriárka mellette Nasrallah Sfeir bíboros, antióchiai maronita pátriárka, Jean-Louis Tauran bíboros, a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke. Hani Fahs, a libanoni síita főtanács tagja és Mohammed Samaha, a muzulmán vallásoktatás ligájának főtitkára. A bejrúti találkozó beilleszkedett a múlt évi velencei tanácskozás irányvonalába, amikor arról elmélkedtek, hogy hogyan értelmezzék a hagyományokat a „civilizációk és kultúrák keveredése” idején. Ezt a kategóriát annak az eddig ismeretlen folyamatnak a megmagyarázására és leírására használják, amely az emberek és civilizációk találkozása során zajlik. Ez új szintézisre hív, anélkül, hogy összekevernénk az identitásokat. Roberto Fontolan, az Oasis magazin igazgatója: „Minden hagyományt a nevelésen keresztül adnak tovább és természetes, mint nagyon logikus lépés, hogy megtegyük a következő lépést: miután annyit dolgoztunk a hagyomány kérdésével és annak értelmezésével, ma a kutatás témája az, hogy ezeket a hagyományokat hogyan adják tovább egyik nemzedéktől a másiknak.” A hit és a kultúra ebben a nemzedékektől nemzedékekig terjedő átmenetben helyezkedik el, vagyis a hit elkerülhetetlen kulturális értelmezése, amely a hagyományokban valósul meg. Ezek jelentik a valóság olvasatának kiindulópontját. Roberto Fontolan: „A nevelés témája tehát nagyon fontos, mert a nevelés gyakran történelmileg a hit iránti igényből született, vagyis a hit nagy értékének átadásáról az új nemzedékek számára. Ez tehát beilleszkedik ebbe a folyamatba, amely minden ember számára természetes.” A nevelés azonban egyfajta világlátás is… Roberto Fontolan: „A nevelés – egy pedagógus, Giussani atya szavait idézve – bevezetés a valósággal való kapcsolatba. Mit jelent ez? Annak a módja, ahogyan mindannyian viszonyulunk mindahhoz, ami rajtunk kívül van.” Ezen a területen zajlik tehát a legfontosabb játszma, amely nemcsak minden embert és sorsát érinti, hanem az identitást, a népeket és a kultúrákat is. Roberto Fontolan: „Ezeknek az éveknek a nagy témája, kihívása tehát az, hogy egyik oldalról a vallások, másikról a kultúra, a laikus kultúra is, nem veheti természetesnek ezt az átmenetet, a hídépítés szükségességét a különböző nemzedékek között. Mit jelent a híd? Egyszerűen azt a módot, ahogy egyik generációról a másikra rákérdezünk a valósággal való kapcsolatunkra, amely alapvetően a sorssal való kapcsolat.” www.oasiscenter.eu

70 kutató, professzor, katolikus püspök és muzulmán képviselő az egész világról június 21-én a libanoni Bejrútban gyűlt össze, hogy a következő témáról elmélkedjen: „A nevelés...leggi tutto